Javítja az állóképességet, erősíti az izmokat, aktiválja a vérkeringést, tehermentesíti az ízületeket, jót tesz az agynak, a test oxigénellátásának és egyáltalán nem utolsó sorban a közérzetünknek. A nordic walking felér egy jó futással – feltéve, ha az ember jól használja a botot. “Ha az erdőben sétálunk és fogjuk a botot, az valami más – hívta fel a figyelmet a szokásos sztereotípiát azonnal eloszlatva Bozsik Anna sífutó szakedző, nordic walking oktató.
Nos, a nordic walkingot a profi sífutóknak köszönhetjük, akik az ’50-es években “síjárást” iktattak a nyári edzéseikbe. Ezen új sport elnevezését csak 1997-ben alkották meg, a sportág komplexitását mutatja, hogy orvosok, gyógytornászok, edzők együttes munkájával vált önálló sporttá. Huszonöt technikájával egyesíti a sífutás egyes lépéseit, futás és fitnesz elemeket és gyakorlatilag bárki űzheti. És mivel szabadtéri “programról” van szó, a pozitív egészségügyi hatásai mellett az sem elhanyagolható tényező, hogy legalább hetente néhány alkalommal természetközelben izzadhatjuk ki magunkból a felgyülemlett stresszt.
Bárki, bármikor elkezdheti ezt a sportot, bár tapasztalataim szerint a gyerekeket nem könnyű lekötni a nordic walkinggal. De felnőtt korban bármilyen kondícióval (akár túlsúllyal, betegséggel, csípőprotézissel, idősebb korban, rehabilitációként) és állóképességgel neki lehet állni – hangsúlyozom: oktató segítségével. Nem lehet csak úgy fogni a botot és elindulni. Mint minden sportnál, itt is nagyon fontos a megfelelő technika elsajátítása – hívta fel a figyelmet Bozsik Anna.
A szakember szerint az alaptanfolyam elvégzése után (négy alkalom esetében kettő óra a kezdő bérlet) már nagyjából egyedül is el lehet indulni. Ha valaki mégis a közös edzést választja, akkor a saját szintjének megfelelő társaságot kell választania: kezdő, fontolva haladó, haladó társaság, utóbbiak nagyjából 7-10 kilométert tesznek meg a kétórás edzés alatt. A természetközeliségen, társaságon és a jó hangulaton kívül az is fontos, hogy a tréner folyamatosan korrigálja az esetleges hibákat.
A futók gyakran használják a nordic walkingot kiegészítő sportnak, igaz minden pozitívum, amit ezzel a sportággal kapcsolatban el szoktak mondani és tény az is, hogy az izmok 90 százalékát megmozgatja. A futással szemben mégis azért “jobb”, mert közben lehet beszélgetni, persze, csak akinek jól esik. Gyakran előfordul edzéseken, hogy egyesek ugyan csoportban, mégis egyedül, önmagukba mélyedve edzenek. De szuper a mélyhátizmok megerősítésére is, illetve sajnos nagyon sok a gerincsérves fiatal, ők is jönnek hozzánk nordicozni – mesélte Anna. A mozgásba kezdők egyik leggyakoribb motivációját tekintve hozzátette: persze, hogy jó fogyásra is ez a sportág, bár mint megjegyezte: a fogyás már akkor elkezdődik, ha az ember feláll a karosszékből és kevesebbet eszik mint korábban. Ha valaki túlsúlyos, és eldönti, hogy változtatni szeretne ezen, akkor működni fog a dolog.
Ha kedvet kaptunk ehhez a sporthoz, akkor a szakember szerint az oktatásra úgy érdemes eljönni, hogy még nem vásároltunk meg semmilyen kelléket. Nem ajánlott bedőlni a multik “nordic walking akcióinak”, hisz egyáltalán nem mindegy, milyen és mekkora méretű botot választunk a saját adottságainkhoz. Az oktatás elvégzése után persze érdemes beruházni botokra, ez 10-40 ezer forint közötti költséget jelent, minőségtől függően, illetve gyalogló- vagy terepfutócipő ajánlott. Jó hír, hogy országszerte egyre több helyen van nordic walking oktatás, úgyhogy mindenki megtalálhatja a neki megfelelő csoportot.
Kiss Niki
újságíró
sportazelet.com
