VÁLTOZÁSOK A MAGYAR LAKOSSÁG ÉLET- ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEIBEN KIEMELTEN A FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A SPORTFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VONATKOZÁSÁBAN
Keresztmetszeti reprezentatív kutatás a COVID-19 magyarországi első hulláma során a kijárási korlátozások időszakában
KUTATÁSI JELENTÉS
Előszó
“… A napi történéseket is monitorozva megállapítható, hogy a járvány első hulláma hazánkban márciusban kezdődött és május elejéig az aktív esetek
számának a növekedése jellemezte, amikor is az esetszám meghaladta a 2000-et, majd a regisztrált esetszám csökkeni kezdett. Július második felétől ismét egy lassú, augusztustól egy gyors emelkedést számszerűsítettünk, amely már a második hullám megjelenését vetítette elő. Mára megállapítható,hogy a második hullám során jóval több aktív fertőzést regisztrálnak többségében a fiatalokat érintve, akikre a betegség talán kevésbé tűnik veszélyesnek.Jelen kiadványunk kimondottan az első hullám és részben az azt megelőző időszakra fókuszálva kíván az életminőségre és azon belül a fizikai aktivitásra koncentrálva kvantitatív eredményeket bemutatni. Bár elmondható, hogy a világjárvány kapcsán és az azzal szembeni küzdelem során hihetetlen sebességgel és dinamikával indultak meg a tudományos kutatások és születtek közlemények,azonban hazánkban eddig reprezentatív adatfelvétellel lezajlott fizikai aktivitásra és sportolásra vonatkozó szakértői személettel összeállított kiadvány nem készült. Kutatásunk aktualitását adhatja a fizikai aktivitásra, sportolásra vonatkozó korlátozó intézkedések eredményeinek számszerűsítése, az azokból levonható következtetések vizsgálata az esetlegesen bekövetkező újabb intézkedések megalapozásához, előkészítéséhez. Kiemelten
fontosnak tartjuk a fizikai aktivitás hatásának ilyen szempontú vizsgálatát is, hiszen köztudott tény,hogy minden korosztályban életkortól függetlenül
a fizikai aktivitásnak, sportolásnak protektiv hatása van az egészségre, kimondottan a nem fertőző betegségek vonatkozásában. A tudományos kutatások sem tudják eléggé hangsúlyozni, hogy a rendszeres mozgás nélkülözhetetlen a szövetek megfelelő vér-, oxigén-, és tápanyag ellátásához, ezáltal az emberi szervezet ellenállóképességének növeléséhez….
A fizikai aktivitás terén is kijelenthető, hogy a szereplők alkalmazkodva az újfajta kihívásokhoz és lehetőségekhez eddig nem túlzottan preferált elektronikus módon próbálták a társadalom fizikai aktivitását fenntartani, elfogadva azt, hogy az„elektronikus edzések” nem olyan jók, mint a személyes jelenléttel történők, azonban mégis jobbak,mintha semmilyen kapcsolat nem lett volna.
A szerzők mindenképpen biztatnak mindenkit, arra, hogy minden időszakban találjuk meg annak a formáját, hogy a fizikai aktivitás a WHO által javasolt mennyiségét a naponta 30 perc közepes intenzitású „kardio-mozgást” (futás, kocogás, nordic walking, kerékpározás, stb), és hetente kétszer félóra izomerő növelő mozgást rendszeresen és becsületesen elvégezzük. ”
A teljes kutatási anyag az alábbi linken érhető el.
