Amikor tavasszal a koronavírus okozta előírásokat országosan bevezették, sokan a lehetőséget látták az elzártságban: lehetséges, hogy a távmunka és a családdal való több időtöltés az ominózus “work-life balance” felállásból az utóbbi tényező felé fogja billenteni a mérleget? Ehhez képest az elmúlt hetekben, hónapokban is sokan számoltak be fáradtságról, levertségről, az alvásminőség megromlásáról és egy általános ellustulásról. Elmondjuk, mi áll e mögött és milyen könnyű módszerekkel lehet harcolni ellene.
“Hogy lehet az, hogy már este 10-kor rettenetesen álmosak vagyunk, miközben itthonról dolgozunk?” – teszik fel a kérdést mostanában. Valahol logikus is: aki kevesebbet mozog, nem jár annyit társaságba és a sportolási lehetőségei is megcsappantak, az több energiával zárja a napot, nem igaz? Sajnos nem, mert mi emberek nem erre vagyunk teremtve.
A fáradékonyság mögött jellemzően stressz rejlik, itt viszont fontos különválasztani a fizikai és mentális stresszt. Lehet, hogy a fizikaiból kevesebb jutott mostanában, az előbbi viszont lassanként, szinte láthatatlan formában szivárgott be életünkbe.
Először is, az új életmódra való átállás olyan hatással van, mint egy új országba való kiköltözés: kell hozzá egy átállási időszak, amíg megtaláljuk a kapaszkodóinkat. Szintén terhet jelent az első élmények utáni melankólia, amikor úgy érezzük, hogy minden így fog maradni, nem látjuk az alagút végét, az emiatt érzett apátia pedig eluralkodik az emberen.
Szintén nem elhanyagolandó tényező, hogy az otthoni bezártságban könnyebben összemosódnak a szerepek: az egyik pillanatban a főnök levelére válaszolunk, majd lejár a mosás, utána elmosogatunk és közben a leadandó anyag tartalmi kérdésein gondolkodunk. Jelentős még az a stressz, amelyet a gazdasági kilátások okoznak: sokan aggódnak a jövőn, a folyton lebegő leépítések gondolatán, amelyekről nem tudjuk, egyáltalán be fognak-e következni. A figyelem pedig olyankor elkalandozik, csökken a fókusz, ezért örömforráshoz nyúlunk, otthon pedig elérhető közelségben vannak a könyvek, a magazin, a laptop, a TV vagy a Netflix. Lustának érezzük magunkat, holott csak nagyobb stressznek vagyunk kitéve.
A jelszó: struktúra. Jobb felismerni a sárkányt és szembenézni vele, mintsem állni a barlangja előtt és rettegni, hogy mi lesz. Néhány egyszerű trükkel le lehet küzdeni a mindennapos megbúvó stresszforrásokat.
- Naplóírás
A naplóírásnak nem kell feltétlenül a “Kedves Naplóm”-ról szólnia. Az írás, a lejegyzés és a rögzítés azt az érzetet nyújtja, hogy urai vagyunk az életünknek és nem csúsznak el részletek a látószögünkből. A napló egy lenyomat arról, amit jól vagy épp nem jól csinálunk és visszajelzést ad arra, min érdemes változtatni. Feszültségoldó hatását pszichológusok is igazolják.
- Időbeosztás és napi szokások
Amikor 1915-ben az Endurance nevű hadihajó 635 napig a jég fogságába került, a kapitány Ernest Shackleton a legénységének szigorú napirendet vezetett be: meghatározott időpontjai voltak az étkezéseknek, a miséknek és a szocializációs programoknak. Az embertelen körülmények ellenére a legénységben nem csappant meg a morál és jó kedélyállapotukat több mint 2 évig képesek voltak megőrizni, amely végül a szabadulásuk záloga lett.
- Kizárni a zavaró tényezőket
A Netflix, a képernyők és kütyük szirénáinak hangja gyönyörűen szól, de néha érdemes lehalkítani őket. Ha tudjuk, hogy a következő órákban fontos teendőink akadnak, érdemes elzárni, letakarni, félrerakni az eszközöket, hogy ne is legyenek a közelünkben. A lényeg a “frikció”: megnehezíteni a saját dolgunkat, hogy a könnyű megoldáshoz nyúljunk.
- Az öt másodperces szabály
Minden feladat addig félelmetes, amíg nem tudjuk, mi az első lépés. Az 5 másodperces szabály lényege: keressük meg a legkisebb részfeladatot, az 5 másodperc alatt is elvégezhető apróságot, amit el lehet végezni az előttünk álló Mount Everestből. Aztán tegyük meg az első lépést.
- Mozgás!
Az ember tehát nem lusta, csak nem találta meg a jó válaszokat a változó életkörülményekre. Óriási pozitív haszna van még a rendszeres testmozgásnak, amely oldja a stresszt és a kedvelt örömhormonjainkból (szerotonin, dopamin, oxitocin) is mindig ad egy koktélt. Ahhoz, hogy rendszeressé tegyük, egy jó edző vagy egy szerethető sportág / mozgásforma is sokat adhat még az online térben is.
Szerző: Szabó Christophe
